Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: március 28-ról 29-re virradó éjjel hajnali 2:00-kor 3:00-ra kell tekerni a mutatókat.
Energiatakarékossági okokból vezették be az első nyári óraátállítást 1916-ban az Egyesült Államokban, amit aztán számos ország átvett.
Magyarországon a Pesti Hírlap 1916. augusztus 22-én megjelent cikke adta hírül a téli időszámítás bevezetését. Érdekesség azonban, hogy hazánkban nem alkalmazták folyamatosan, mert voltak évek, amikor elmaradt.
Hogyan hat ránk az óraátállítás?
Bár az, hogy este tovább világos van, kedvezően hat a hangulatunkra, szervezetünk bioritmusa eltolódik a következő nyolc hónapban. A National Geographic kutatásai szerint hosszú távon az egy órás eltolódást különösen a szív-, az ér- és a keringési rendszerünk érzi meg.
Alvás közben a szív- és érrendszer helyreállító üzemmódban dolgozik, ilyenkor a szervezet regenerálódik és felkészül a következő napra. Ez a regenárálódás úgynevezett cirkadián ritmus szerint történik, amely 24 órás belső óraként szabályozza az élettani folyamatokat. Ha tavasszal előreállítjuk az órákat, a természetes fény által vezérelt belső rendszerhez képest az ébrenléttel töltött óráink elcsúsznak, amit szervezetünk érzékel is.
Sokak számára ismerős az óraátállítás okozta fáradság, a legtöbben azonban kettő-öt nap alatt hozzászoknak. Az alvás mennyisége nagyon fontos, az orvosok naponta legalább hét órát javasolnak, és legalább ennyire fontos a rendszeresség és az alvás minősége is.
(A borítókép illusztráció)
