
„Azt csinálom, amit mindig is akartam”– beszélgetés Hadas Kriszta újságíróval
Új könyve, az Anyasors nemrég jelent meg, ennek kapcsán beszélgettünk Hadas Krisztával

Új könyve, az Anyasors nemrég jelent meg, ennek kapcsán beszélgettünk Hadas Krisztával

Miskolc sokáig kimaradt az életemből, viszont, amikor idejöttem, annál többet kezdtem el belőle felfedezni.

A gyerekek szeretik az előadásaimat. Boldogok, ha odamegyek hozzájuk, ha énekelek és velük vagyok.

Az embereket mindig az illúzió kergeti abba a tévhitbe: majd valamikor később jobb lesz. Aztán, amikor eljön az a bizonyos valami, kiderül, pont ugyanolyan rossz, csak más miatt.

Valamire való színész nem másból fogalmaz, hanem önmagából, a saját személyiségét használja. Alapvetően azt hiszem, bohóc alkat vagyok, csak ezt kevesen tudják.

Nincs kedvenc és nincs nemszeretem-szerep. Soha nem vágytam szerepre, arra viszont igen, hogy meglássam a nevem a következő darabban kiírva egy adott szerepre, egy adott karakterre, mert az kihívás volt.

Nagyon jól tudok szemlélődni, alapjában én egy szemlélődő típus vagyok.

Az ikertestvéremmel, Bennel mindig is társasági lények voltunk, szerettük a haverokat. Könnyen nyitottunk más kultúrák, más emberek felé.

Adventi koncertet adott Miskolcon Wolf Kati, akivel a fellépés után beszélgettünk

Interjúnk a festményeiből összeállított tárlat megnyitója után készült, a miskolci Zenepalotában.

Zsédényi Adrienn énekesnő a miskolci Művészetek Házában lépett színpadra a Zséda és a Kvartett című produkcival, interjúnk ekkor készült vele.

Gyerekkoromban nagy Zorán-rajongó voltam, ezt kevesen tudják rólam, de az első két lemezét hangról-hangra tudom.