A mohácsi csata 500. évfordulója kapcsán rendezett emlékévre való készülődés legfontosabb kutatási eredményeit mutatják be az „Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat Balkán, a kereszténység védőbástyái” című kétnapos konferencián a Várkert Bazárban – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) vasárnap az MTI-vel.
A hétfőn záruló kétnapos tanácskozás a magyar EU-s elnökség hivatalos szakmai partnerrendezvénye – tájékoztattak.
A közleményben idézték Harrach Pétert, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnökét, aki köszöntőjében kiemelte, amikor 1526. augusztus 29-ére emlékezünk, tisztelettel hajtunk fejet a keresztény Európa védelmezői előtt.
„A mohácsi csatában Közép-Európa szinte minden nemzete részt vett, a haderő nem volt kicsi, csak az ellenfél mellett törpült el. Mohács után, de különösen Buda 1541-es elfoglalása után egy 500 éves európai középhatalom szűnt meg”– fogalmazott Harrach Péter, emlékeztetve rá, hogy a 150 évig tartó török uralom után a nemzet szabadságát nagyhatalmú birodalmak korlátozták, és az utolsó katona 1991-ben hagyta el az országot.
„Így jobban érthető, hogy a maradék szuverenitásunk és a maradék európai kereszténység védelme fontos számunkra”- fogalmazott a NEKB elnöke.
Kiemelte azt is, hogy feltűnő a párhuzam 1526 és 2015 között, hiszen mindkét esetben egy idegen kultúra tömeges képviselői akarták megszállni Európát.
„A különbség az, hogy akkor egy nagy sereg fegyverrel tört ránk, most viszont az identitását vesztett és önpusztító ideológiától meggyengült Európa szívesen fogadja az idegeneket” – hangsúlyozta.
A közleményben Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját is idézték, aki elmondta, hogy Mohács egy máig kiható trauma a magyar történelemben, és olyan negatív gondolatok társultak hozzá, amelyek máig meghatározzák, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkodik a mohácsi csatáról.
Megvizsgálják a csata körülményeit a Mohács 500 emlékév kapcsán
Hozzátette, hogy az 500 éves évforduló szervezői épp azt tűzték ki célul, hogy a csata körülményeit alaposan megvizsgálják, hiszen ezt elődeink vagy szándékosan, vagy a kutatási lehetőségek korlátai miatt nem tudták megtenni.
„Hármas jelszó határozza meg a többéves felkészülési korszakot: a kegyelet, a hősiesség és a közép-európai összefogás. El kell temetni a halottakat, akiket megtaláltunk a csata helyszínén; ki kell emelnünk, hogy mindazok, akik az akkori világ legnagyobb serege ellen harcoltak, hősök voltak; és rá kell mutatni, hogy mindez a közép-európai keresztény népek összefogásában jött létre. Megállítottuk a török sereget, és egy 160 éves élet-halál harcot vívtunk”
– idézték a főigazgatót.
A közleményben kifejtették, hogy a kétnapos konferencia a mohácsi csata 500. évfordulójára való felkészülés egyik fontos állomása.
A rendezvény a Magyar Királyság történetéhez és az Oszmán Birodalom elleni harchoz szervesen kötődő országok – a Cseh és a Lengyel Királyság, a Német-római Birodalom, illetve a Bosznia, Horvátország és Szerbia jelenlegi területén egykor fennálló államok – középkor végi helyzetét hivatott bemutatni, külföldi szakértők bevonásával – írták.
Hozzáfűzték, hogy a szervezők az emlékévet előkészítő magyarországi kutatások legújabb eredményeinek nemzetközi szakmai közösség előtt történő bemutatására is szeretnének fórumot szervezni.
A konferencia szervezői
A tanácskozás a Nemzeti Örökség Intézete, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a HUN-REN BTK Történeti Intézete, a HUN-REN PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat, Mohács Város Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem, valamint Hargitai János miniszteri biztos szervezésében valósul meg – tájékoztattak.
A nyitókép illusztráció – Mohács, 2023. február 19.
Busók felvonulása a mohácsi busójárás negyedik napján, farsangvasárnap, 2023. február 19-én.
MTI/Ruprech Judit
