A DVTK támadójátékosával Diósgyőrben találkoztam az egyik edzés után, a Haladás elleni mérkőzés előtt.
„En Hongrie les gens connaissent et aiment le football”- interview de Georges Griffiths
Le rencontre avec Georges Griffiths, l’attaquant de DVTK a eu lieu à Diósgyőr, après un entraînement et avant le match contre l’équipe de Haladás.
Vona Ildikó: Hogy tetszik Miskolc?
Georges Griffiths: Nagyon szép város és az emberek kedvesek, ez a legfontosabb.
– Ezek szerint jól érzed itt magad?
– Igen, remekül. Persze csak bizonyos személyek kedvelnek – mint általában mindenhol-, de igen, nagyon jó itt.
– Meséld el, kérlek a Magyarországra vezető utad!
– Hú, ez már egy méretes történet. Elefántcsontparton születtem és ott nőttem fel, egészen kicsi voltam még, amikor az utcán focizni kezdtem. 2008-ban lettem felfedezve és azután játszottam fél évet a másodosztályban, majd az első osztályban, ezt követően rám mosolygott a szerencse és Európába jöttem: a Sparta Praha csapatához, utána Pápára és most vagyok Miskolcon.
Vona Ildikó: Comment trouves-tu Miskolc?
Georges Griffiths: Très belle ville et les gens sont gentils, c’est le plus important.
– Donc, tu te sens bien ici?
– Oui, très bien. Il y a certaines personnes qui m’aiment – comme partout d’ailleurs-, mais ici c’est bien.
– Raconte-moi s’il te plaît ton chemin menant en Hongrie!
– Oh, c’est une énorme histoire déjà. Je suis né en Côte d’Ivoire et j’y ai grandi. J’étais très petit quand j’ai commencé à jouer dans la rue, ensuite j’ai été détecté par quelqu’un en 2008, après j’ai joué une demi-année en deuxième division et l’année d’après en première, puis la chance m’a souri et je suis arrivé en Europe, au Sparta Prague puis à Pápa et maintenant à Miskolc.
– Tu t’intéresses aux autres sports aussi?
– Oui beaucoup, à tous les sports. Tennis, basket, natation etc. je les regarde souvent à la télé, je pourrais jouer mais pour jouer il faut de la compagnie.
– Más sportok is érdekelnek?
– Igen, nagyon. Mindenféle sport érdekel: tenisz, kosárlabda, úszás stb. gyakran nézem ezeket a tévében; csinálni is tudnám, csak ahhoz társaság kell.
– És miért éppen Magyarország? Annyi hely van még a világon…
– Magyarországot nem én választottam. Volt egy kis konfliktusom a klubommal Prágában, és ők akartak találni számomra egy csapatot, akinek kellek egy fél szezonra, így kerültem Pápára. Nem az én választásom volt Magyarország.
– De el tudnád képzelni itt a jövőd? Tudnál élni Miskolcon?
– Persze. Miért ne? A foci örömet ad nekem, és ha itt van a barátnőm, meg a dolgok is jól mennek, akkor igen. Maradnék.
– Et pourquoi la Hongrie? Il y a beaucoup de pays dans le monde…
– Je n’ai pas choisi la Hongrie. J’étais en conflit avec mon club à Prague, ils ont voulu trouver une équipe qui veuille de moi pour une demi-saison. C’est eux qui m’ont emmené dans le club de Pápa. La Hongrie n’était pas mon choix à moi.
– Pourrais-tu imaginer ton futur ici? Pourrais-tu vivre à Miskolc?
– Oui, bien sûr. Pourquoi pas? Le football me procure de la joie, si j’ai une compagne ici et que tout ce passe bien, oui. Je resterais.
– Es-tu déjà habitué à la température, aux 4 saisons?
– Oui, mais c’est difficile. Je déteste le froid, je ne supporte pas bien l’hiver.
– Et la neige?
– Quand on joue avec la neige, quand on fait un bonhomme de neige, alors je l’aime bien.
– Megszoktad már az itteni időjárást, a négy évszakot?
– Igen, de nehezen. Utálom a hideget, nem viselem valami jól a telet.
– És a havat?
– Amikor játszunk vele vagy hóembert építünk, akkor nagyon szeretem.
– Számos kulturális program van a városban. Mit csinálsz szabadidődben?
– Imádom a filmeket és nagyon szeretek moziba járni. Sok kedvenc elfoglaltságom lenne, de nehéz ezeket megvalósítani egy idegen országban. Focizom, aztán ha befejeztem az edzést megyek a Plázába, Szinvaparkba. Nincsen sok barátom, akikkel eljárhatnék szórakozni.
– Il y a de nombreux programmes culturels dans la ville. Qu’est-ce que tu fais pendant ton temps libre?
– J’adore les films et aller au cinéma. J’aime beaucoup de choses, mais je n’ai pas beaucoup d’activités parce que c’est difficile dans un pays étranger. Je joue au foot, quand j’ai fini l’entraînement je vais à Plaza, à Szinvapark. Je n’ai pas beaucoup d’amis, je ne peux pas sortir avec eux.
– Quel type de musique aimes-tu?
– J’aime la bonne musique. Tout ce qui est bon, par exemple soul, rhythm and blues, classique et j’écoute beaucoup de musique hongroise, surtout Rúzsa Magdi.
– Milyen fajta zenét szeretsz?
– A jó zenét szeretem. Minden, ami jó, jöhet. Például soul, rhythm and blues, klasszikusok, és sok magyar zenét hallgatok, főleg Rúzsa Magdit.
– Mennyi nyelvet beszélsz?
– Először is a franciát (az én országomban az emberek ezt hivatalos nyelvként használják), aztán az angolt, és még (bár nem beszélem, de) megértem a cseh és már a magyar szavakat is.
– Combien de langues parles-tu?
– D’abord le français (dans mon pays les gens l’utilisent comme langue officielle), puis je parle anglais, ensuite je ne parle pas, mais je comprends quelques mots en tchèque et déjà en hongrois.
– En Côte d’Ivoire éxiste la langue „dioula”. Qu’est-ce que tu peux nous en dire?
– C’est une langue nationale, parce qu’il y a soixante-cinq langues et c’est la plus populaire. La majorité des gens l’utilisent.
– Comment est-elle? Difficile?
– Ça dépend de la personne. C’est difficile, oui. Pour ma mère c’est normal, elle la comprend parfaitement mais pour toi ce serait compliqué.
– Elefántcsontparton létezik a „dioula” nyelv. Mit tudhatunk róla?
– Egy nemzeti nyelv. 65 féle nyelvjárás van, de ez a legnépszerűbb, az emberek többsége ezt használja.
– Milyen? Nehéz?
– Személytől függ. De igen, nehéz. Édesanyámnak természetes, ő tökéletesen ért mindent, számodra viszont bonyolult lenne.
– Quels sont tes projets d’avenir? Combien de temps veux-tu passer à Miskolc?
– Ça dépend de mon travail de footballeur, je n’ai pas d’attaches encore à long terme. Une année c’est déjà sûr, mais je me sens bien ici, je n’ai aucun problème avec l’équipe. En Hongrie les gens connaissent et aiment le football, dans le domaine sportif la ville de Miskolc est très développée. L’avenir dépend de mon club. S’il y a la possibilité de rester, alors je reste. Je pourrais être heureux ici.
– Milyen jövőbeli terveid vannak? Mennyi időt akarsz Miskolcon tölteni?
– Az a futballista munkámtól függ, még nincsenek hosszú távra kötöttségeim. Egy év, ami biztos, de jól érzem itt magam, a csapattal sincs semmi problémám. Magyarországon az emberek ismerik és szeretik a focit, a sport területén pedig Miskolc nagyon fejlett város. A jövő a klubomtól függ. Ha van lehetőség maradni, akkor maradok. Itt boldog tudnék lenni.
Nyitókép: Georges Griffiths (Fotó: Szabó Krisztián/ dvtk.eu)