Miskolcon a Batthyányi-emléktáblánál tartott koszorúzással tisztelegtek az aradi vértanúk és Batthyány Lajos miniszterelnök előtt, kivégzésük 169. évfordulóján.
B. Kovács István, Rimaszombatról érkezett néprajzkutató ünnepi beszédében felidézte az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot, a végét jelentő világosi fegyverletételt (1849. augusztus 13.), valamint az utána következő véres megtorlást. Az osztrák császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét.
Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József golyó általi, míg Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly tábornokok kötél általi halállal haltak meg.
– Hőseink, az aradi vértanúk származásukra nézve ugyan különböztek egymástól, ám a bitófán magyarként dobbant utolsót a szívük – fogalmazott B. Kovács István.
„Mindannyian annak az egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek vagyunk a tagjai, részei, amelynek egyik szellemi jelképe, megingathatatlan fundamentuma Batthyány Lajos és az aradi vértanúk példája” – emlékeztetett a néprajzkutató.
Ezt követően meggyújtották az emléktábla és a 13 kereszt előtt álló 13 mécsest, a tábornokok neveinek elhangzásakor pedig egyet-egyet kondult a lélekharang. Kriza Ákos miskolci polgármester, Kiss János és Pfliegler Péter alpolgármesterek, majd az intézmények, pártok, civil szervezetek képviselői – huszárok tisztelgése mellett – elhelyezték koszorúikat.
(Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
