Pannonhírnök
Keresés
Close this search box.

Régészeti eredmények igazolják, hogy Kecskemét már ezer éve is lakott volt

Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt.

Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett – tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elmondta: a legújabb leletek és a több mint 100 éve folyó régészeti feltárások eredményei alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a mai Kecskemét területén a 10. század közepétől folyamatosan magyarok élnek.

Kiemelte: a környező településeken zajló kutatások, mint a bugaci monostor és az egyéb, tatárjáráskor elpusztult települések feltárásai, rávilágítottak arra, hogy a legfontosabb kereskedelmi és hadi utak már ezer évvel ezelőtt is pontosan itt haladtak el. Az igazgató szerint nehéz megmondani írásos források nélkül, hogy a várost milyen névvel illették korábban, de nagy valószínűséggel már akkor is Kecskemétnek.

 

Az elmúlt évtizedben a régészek több 10-11. századi temetőre leltek,

 

illetve a Mercedes-gyár területének feltárása során egy még korábbi jelentős, az avar korra tehető hatalmas településközpontot is találtak.

 

Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: már a 10. század előtt, a 8. századtól megjelent a korábbi, avar közösséghez illeszkedő fontos településkoncentráció. Emlékeztetett: Kecskemét egykori polgármestere, Kada Elek a 19. században a város belterületén végzett feltárások során egy 10-11. századi temetőre lelt, amely szintén a magyar megtelepedés korai indulását jelzi.

 

Előkerültek Árpád-kori emlékek

 

Később gyakran kerültek elő mélygarázsépítéseket megelőző régészeti munkálatok során további korai Árpád-kori emlékek is, amelyek közül kiemelkedik a Balaton utcán végzett feltárás, ahol szintén 10-11. századi településnyomokra leltek. Ezek és Kecskemét középkori, kora újkori története mind azt bizonyítják, hogy a honfoglalás korától biztosan folyamatosan éltek magyarok ezen a területen, így Kecskemét legalább egy évezredes múltra tekinthet vissza – tette hozzá az osztályvezető.

 

Wilhelm Gábor egy szarmata edényt mutat a 2017-es feltáráson (Fotó: MTI/ Újvári Sándor)

 

Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze kiemelte: jelenleg is zajlik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítását megelőző feltárás Kecskemét belvárosában.

A régész felidézte, a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába.

 

Illusztráció – Árpád-kori pénzek (Fotó: MTI/ Újvári Sándor)

 

A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi. A kulcslyukszerű lőrések alapján feltehetőleg még az 1400-as évek kezdetén építhették. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel.

 

A régész régóta keresi Kecskemét belvárosában az Árpád-kori emlékeket.

 

A Kodály Intézetnél zajló feltárások során félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen Árpád-kori, az 1200-as évekre tehető kerámiák kerültek elő. Ez alapján is elmondható, hogy itt ismét bizonyítást nyert, hogy Kecskemét mindenképpen 650 évnél idősebb – fogalmazott.

Az épület oldalából kiugró tornyot azonban még csak ezután fogják átvizsgálni, és itt is komoly eredményekre számítanak. A régészek egybehangzó véleménye szerint a belvárosban minimum háromméteres mélységben fekszik Kecskemét ezeréves történelme.

 

Forrás: MTI

Nyitókép: Wilhelm Gábor egy kút maradványát mutatja a kecskeméti északi elkerülő út folytatásaként épülő M5-ös autópálya területén végzett régészeti feltáráson 2017. január 5-én. A régészek az út keleti oldalán avar kori, a nyugati oldalán egy szarmata település maradványait találták meg.  (MTI Fotó: Ujvári Sándor)

 

Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!

 

További cikkek