Egy tóparti vagy folyóparti séta közben könnyű szép kagylóhéjra bukkanni. Hazavinni emlékbe? Elsőre ártatlan ötletnek tűnik – Magyarországon azonban nem minden kagyló gyűjthető szabadon.
Fontos szerepet töltenek be a kagylók a vízi ökoszisztémákban. Egyetlen nagyobb példány naponta akár 50 liter vizet is képes átszűrni, ezzel hozzájárul a tavak és folyók természetes tisztulásához.
Mely kagylók védettek Magyarországon?
A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján hazánkban két kagylófaj élvez védettséget: a lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata), amelynek természetvédelmi értéke 5000 forint, valamint a tompa folyamkagyló (Unio crassus), amelynek természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Vigyázat! A védelem nem csupán az élő állatra vonatkozik. A jogszabály az elpusztult egyedet, illetve annak felismerhető részét is védi. Vagyis egy üres, parton talált kagylóhéj hazavitele sem feltétlenül szabályos.
Bírság is járhat a védett kagylóért?
Aki védett állatfaj egyedét engedély nélkül gyűjti vagy birtokban tartja, természetvédelmi jogsértést követhet el, amelynek következménye akár természetvédelmi bírság is lehet. A kagyló mellett ráadásul számos védett csigafaj is él Magyarországon.
A legbiztosabb szabály tehát egyszerű: ha egy kagylóhéjról nem tudjuk biztosan, milyen fajhoz tartozik, fényképezzük le emlékbe és hagyjuk ott, ahol találtuk. Így a következő kiránduló is felfedezheti – és a természet is megőrzi azt, ami neki érték.
Borítókép: Különböző méretű kagylók a visszahúzódott Tisza-tó szárazra került mederrészében, Poroszlónál 2026. szeptember 9-én (Fotó: PannonHírnök)
