A vadon élő és a nemesített tulipánok mellett a virág származását, történetét, néprajzi jelentőségét is megismerhetik azok, akik pénteken és szombaton ellátogatnak a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjébe a tavaszköszöntő tulipánnapokra – tájékoztatta Németh Anikó az MTI-t.
A szakember elmondta, hogy a tulipánfajok többsége Közép-Ázsiában őshonos, egykor termesztésük is itt kezdődhetett el. Az évszázadok során több ezer kertészeti változatát nemesítették, melyek alakjukban, színükben és méretükben is eltérnek. Léteznek tulipánok a törpe változattól az egy méter magasig, a fehértől egészen a feketébe hajló sötétig.
A füvészkertben mintegy negyven nemesített tulipánfajtát mutatnak be a látogatóknak, ezeket a fősétány mellett elhelyezett edényekben csodálhatják meg a vendégek. Botanikai tulipánokkal is találkozhatnak a sziklakertben az érdeklődők, ezek a vad fajok, illetve az azok tulajdonságait megőrző hibridek
– közölte az igazgató.
A Kárpát-medencében is előfordulnak endemikus tulipánfajok, ezek közül a legismertebb a magyar tulipán (Tulipa hungarica), amely a Vaskapu-szorosban és a Kazán-szorosban nő. A 40-50 centiméter magas növény sárga színű virágot hoz – tette hozzá a szakember.
Tulipánnapok a szegedi füvészkertben
A pénteken és szombaton rendezett programokon bemutatják, milyen fontos szerepet tölt be a magyar népművészetben a tulipán mint a legősibb magyar virágmotívum.
Előadás hallható majd a tulipános faragásokról, hímzésekről, festett bútorokról, kertészmérnök árul el fontos tudnivalókat a tulipán gondozásának fortélyairól, a családok betérhetnek a népviseletes kézműves játszóházba, és rendeznek magyar és török népzenei koncerteket is.
