A város területén lévő temetőkben sok olyan jeles személyiség nyugszik, aki életében gazdagította tevékenységével a borsodi megyeszékhelyet.
Első alkalommal 2009-ben hozott döntést a miskolci közgyűlés bizonyos sírok védetté nyilvánításáról. Akkor 90 egyedi sírhelyet, 19 kriptát, 6 sírjelet és 2 díszsírhelyet javasoltak védelemre a város 13 temetőjében. Ennek oka, hogy törvények nem írják elő kötelező feladatként az önkormányzatoknak az elhunyt ismert személyiségek nyughelyének gondozását, így aztán egy idő elteltével a megváltatlan sírokat elbontják, másokat temetnek oda, ami az értékek eltűnését okozhatja.
Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár korábbi igazgatója tíz éven át kutatta a város temetőit a Herman Ottó Múzeummal, a megyei Honismereti Egyesület miskolci csoportjával és a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaival közösen. Ők javasolták először védelemre valamennyi 1848-49-es honvédtiszt megmaradt sírját, valamint a város olyan vezetőinek, jeles személyiségeinek nyughelyét, akik munkájukkal jelentősen gazdagították Miskolcot.
A városi közgyűlés legutóbbi ülésén ismét 10 sírhely sorsáról döntöttek a képviselők. Védetté nyilvánították többek közt Balázs Győző tanár, költő, író (1893-1973), Bárczay Miklós 1848-as főszázados (1825-1900), Ippi Bydeskuthy Ernő honvéd alezredes (1808-1899), Fazola Henrik, a vasgyártás alapítója Ómassán (1730-1779), Istvánffy Gyula etnográfus (1863-1921), Misley Emese és Oláh Miklós 1956-os mártírok sírját.
A hagyatéki bizottság javasolta még hat 1956-os hős sírjának áthelyezését a tetemvári Hősök temetőjében kialakított méltó nyughelyre, majd azt követően kerülne sor síremlékük védetté nyilvánítására.
Nyitókép: A miskolci Deszka-temető bejárata (Fotó: Vona Ildikó)
