Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című történelmi drámáját mutatta be szeptember 25-én a Vörösmarty Színház. A Spiró György átiratában színpadra állított művet Rusznyák Gábor rendezte. Hatalmi harcok, folyton változó szövetségek, családi kötelékek és személyes sorsok fonódnak össze a történetben, amely a 15. századi Magyarország eseményein keresztül olyan kérdéseket vet fel, amelyek jóval túlmutatnak saját korukon – áll a teátrum közleményében.
A Czillei és a Hunyadiak bemutatásával a Vörösmarty Színház névadójának drámai életműve előtt tiszteleg: Dolhai Attila már az évad meghirdetésekor fontos vállalásként beszélt arról, hogy első igazgatói évadában a társulat egy Vörösmarty-művet is szíre vigyen. A választás a Czillei és a Hunyadiakra esett, amelyet Spiró György átiratában, Rusznyák Gábor rendezésében láthat a közönség.
A történet Hunyadi János halála után veszi kezdetét
A nándorfehérvári diadalt követően elhunyt hadvezér távozásával felborul a korábbi hatalmi egyensúly, az új helyzet pedig mozgásba hozza a szereplőket. Czillei Ulrik gróf elérkezettnek látja az időt, hogy megerősítse befolyását V. László király mellett. Miközben békejobbot nyújt Hunyadi két fiának, Lászlónak és Mátyásnak, titokban apósával, Brankovics György szerb despotával szövetkezik ellenük. A magyar főurak eközben saját érdekeik mentén keresik helyüket a megváltozott erőviszonyok között.
Rusznyák Gábor rendező számára a darab egyik legizgalmasabb kérdése éppen az, mi történik egy közösséggel, amikor hirtelen felborulnak a megszokott erőviszonyok. Hunyadi János halálával hatalmi vákuum keletkezik, amelyben felszínre kerülnek az ambíciók és érdekek, a korábbi szövetségek pedig átrendeződnek. A rendező olvasatában Vörösmarty a 15. századi eseményeken keresztül saját korának megosztottságáról és széthúzásáról is beszélt – így a mű nem csupán történelmi dráma, hanem az emberi és közösségi működés visszatérő mintázatait is megmutatja.
A politikai játszmák mellett a magánélet, a családi és szerelmi kapcsolatok is fontos rétegét adják az előadásnak, hiszen a hatalomért folytatott küzdelem következményei a családokat és az egyéni sorsokat sem kerülhetik el. A székesfehérvári előadás Spiró György átiratát használja, amely a rendező szerint könnyebben befogadhatóvá teszi a történetet a mai néző számára, miközben az alkotók Vörösmarty eredeti szövegéből is visszaemeltek részleteket, megőrizve annak költőiségét.
Az előadás látványvilága nem történelmi rekonstrukció
A Darvay Botond tervezte díszlet és Sorosi Eszter jelmezei megidézik az adott történelmi kort, de tudatosan tartózkodnak a historizálástól. A rendezés egyik különleges eszköze a színpadon, üvegfal mögött helyet foglaló dobos, aki az előadás során mindvégig jelen van. Kovács Zsolt és Kovács Balázs, akik az előadásokon váltva töltik be ezt a szerepet, különféle hanghatásokkal mintegy „narrálják” a történéseket, máskor zenei aláfestéssel kapcsolódnak a jelenetekhez, tovább fokozva a drámai pillanatok feszültségét.
Czillei Ulrik szerepében Sarádi Zsolt, Hunyadi László szerepében Varga Szabolcs e.h., V. László király szerepében pedig Ionescu Raul lép színpadra. Az előadás dramaturgja Ari-Nagy Barbara, rendezője Rusznyák Gábor.
A Czillei és a Hunyadiak bemutatóját 2026. szeptember 25-én tartották a Vörösmarty Színház Nagyszínpadán. A produkció a premiert követően szeptember 26-án, 27-én, 29-én és 30-án, majd októberben is látható a teátrum műsorán.
További információk az előadásról ITT olvashatók.
Borítókép: Czillei és a Hunyadiak-bemutató 2026. szeptember 25-én a Vörösmarty Színházban (Fotókredit: MusicandLens)
