Jelentős egyháztörténeti eseményt ünnepeltek vasárnap Vizsolyban. Az abaúji településen 425 éve, 1590. július 20-án fejezték be a magyar nyelvre lefordított szentírás nyomtatását.
Károli Gáspár 1586-ban kezdte meg a biblia fordítását Rákóczi Zsigmond fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. A nyomtatás 1589. február 18-án indult és másfél év alatt 700-800 darab készült. Az utókor számára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon. Mostanra már a hungaricumok közé tartozik a Vizsolyi Biblia, mint az első teljes magyar nyelvű szentírás, ami azért is korszakos jelentőségű, mert segítette a könyvnyomtatás meghonosodását, valamint anyanyelvünk előretörését az irodalom terén.
Vizsolyban most hálaadó istentisztelettel, koncerttel és kiállítással ünnepelték a 425 éves, magyar szövegű biblia születését, de megemlékeztek a 800 éves településről is, ugyanis egy 1215-ben keltezett oklevélben már említik a község nevét, ami kezdetben Vysl, Wysl, Wysol formában szerepelt a szövegekben.
(Nyitókép: MTI/ Soós Lajos)
