Pannonhírnök
Keresés
Close this search box.

Királyasszony lovagja – Ruy Blas Miskolcra érkezett

Victor Hugo romantikus darabját Zsótér Sándor állította színpadra a miskolci Játékszínben. A premiert január 26-án, pénteken este tartották.

 

Jelenet az előadásból (b-j: Tenki Dalma, Lajos András, Molnár Anna)

 

A Kossuth- és Jászai-díjas rendezőt jól ismerik a borsodi megyeszékhelyen, hiszen fiatalon rengeteget dolgozott itt, és mindig komoly indulatokat váltottak ki a nézőkből az irányításával készült produkciók. Sokan kedvelték, sokan támadták látásmódja miatt, de tény, hogy senkit sem hagytak hidegen az általa rendezett előadások.

 

Mária királynő (Mészöly Anna) és Ruy Blas
Háromdimenziós festmény: Királyasszony és lovagja (Fotó: Éder Vera)

Ruy Blas (Bodoky Márk) története a XVII. században, Madridban játszódik. A címszereplő szegénynek született, de lakájként keményen dolgozik a feljebb jutásért. Ebben segítője lesz Don Salluste de Bazan (Görög László), aki egy régi sérelem miatt fondorlatos bosszút eszel ki a spanyol királyné ellen. Rábeszéli Ruy-t: adja ki magát nemesnek álnéven. Mivel a fiatalember folyamatos szégyenérzettel küzd, ezért elfogadja az ajánlatot. Nem sejti milyen veszélyeket rejt számára Don Salluste terve, de nem is érdekli, mert az udvarba bekerülve közel lehet szerelméhez, a királynéhoz.

Neubourgi Mária, Spanyolország uralkodónője (Mészöly Anna) magányos és egyedül van, míg férje egy vadászaton szórakozik. Minden lépését meghatározza az udvari szabályrendszer, ami nyomasztó számára. Szinte rabnak érzi magát, így aztán örömmel fogadja a gáláns, ifjú lovag udvarlását. Eleinte ügyel a látszatra, de érzelmei fokozatosan elragadják.

Cselszövés, ármány, képmutatás és egy reménytelen szerelem története elevenedik meg Victor Hugo művében. A miskolci feldolgozás nagy hangsúlyt helyez az érzelmekre, mintegy figyelmeztetve a közönséget: a mai felgyorsult világban egyre kevesebb helyük van ezeknek. Zsótér Sándor rendező biztatja a nézőket, hogy figyeljenek az érzéseikre, merjék kimondani azokat és merjenek szeretni.

 

Don César de Bazan spanyol nemes (Feczesin Kristóf)

 

Benedek Mari jelmezei, Ambrus Mária díszletei, valamint a szokatlan pózokban megálló szereplők egy különleges világba vezetik a nézőt. Háromdimenziós „festményeket” látunk a színpadon, ezek segítségével elevenedik meg a lakáj és a királyné szerelme.

 

Ruy Blas és Don Salluste (Bodoky Márk, Görög László)

(Fotók: Éder Vera/ Miskolci Nemzeti Színház és Vona Ildikó/ PannonHírnök)

További cikkek