Vasárnap zár a Szépművészeti Múzeum Mezopotámia kiállítása, ezért a hétvégén hosszabbított nyitvatartással várják a látogatókat.
Pénteken, szombaton és vasárnap egy órával korábban, 9 órakor nyit a tárlat és a szokásosnál egy órával később, 19 órakor zárja a kapuit a múzeum – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
Az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlat, amelyre eddig több mint nyolcvanezren voltak kíváncsiak, mintegy 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést a Biblia, és közvetve az európai kultúra egyik gyökerét is képező letűnt kultúra világába. A tárlat Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi örökségéről.
Zár a Szépművészeti Múzeum Mezopotámia kiállítása
Az októberben nyílt bemutatón több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, olyan európai közgyűjteményekből származó darabok, amelyeket most először adtak kölcsön a közös bemutatóra.
A budapesti kiállítás a Krisztus előtti I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezeti el a közönséget. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megtekinthetik az asszír palotákból származó domborműveket, valamint a Babilónban feltárt, lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját, és a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket.
A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonok emblematikus alakjait, köztük a Pazuzut és Lamastut megjelenítő kisszobrok, valamint amulettek, továbbá asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotásokat is bemutatnak.
Mindezeken túl a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babilóni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.
A tárlat lezáró szakasza bemutatja a bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és történetét a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken, valamint a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül.
Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap a tárlaton, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális ábrázolásait bemutató utolsó kiállítási szekció.
A kiállítás az MTA – ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport szakmai közreműködésével valósult meg.
Borítókép: Lépő oroszlánt ábrázoló mozaikkép (Fotó/forrás: Pixabay)
