Pannonhírnök

Ősbemutató a kecskeméti színházban: Tasnádi István írta, Scherer Péter rendezte a Norvégmintát

Tasnádi István darabja a skandináv higgadtság és a közép-európai temperamentum találkozása humorral fűszerezve.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház idei évadának immár második stúdiószínházi bemutatója Tasnádi István Norvégminta című zenés kamarakomédiája volt, amelyet Scherer Péter rendezésében, a Nézőművészeti Kft.-vel koprodukcióban láthat a közönség a Ruszt József Stúdiószínházban – áll a teátrum tájékoztatójában.

A skandináv higgadtság és a közép-európai temperamentum találkozása ez a darab, amely finom humorral, abszurditással és érzékenységgel beszél barátságról, elfogadásról és különbözőségeink természetes ütközéseiről.

Miről szól a Norvégminta?

A történet középpontjában Jens (Kovács Lehel), Norvégia egyik leggazdagabb embere, egy olajmágnás áll, aki idegösszeroppanása után egy eldugott fjord menti vendégházban próbál megnyugvást találni. Itt ismerkedik meg Ottmarral (Katona László), az álmodozó gondnokkal, aki egészen más világból érkezett – és persze fogalma sincs róla, kivel teázgat. A harmadik szereplő Anika (Jankovics Anna), a gondnok klímaaktivista exfelesége, aki azonnal közbelép, amikor felismeri a titokzatos vendéget.

A darab a mindennapok apró konfliktusaiból indul, majd lassan mélyebb kérdésekké sűrűsödik: hogyan lehet együtt élni eltérő világnézetekkel, és mit jelent az elfogadás egy olyan világban, ahol a csend néha hangosabb a szónál?

Jelenet a Norvégminta című előadásból (Fotó: Benkő Emese)

Scherer Péter a tőle megszokott könnyedséggel és humorral közelítette meg Tasnádi István szövegét. „Ez nem az a térdcsapkodós vígjáték. Rendkívül finom humora van, filigránabb, vitriolos, ami jól illik a skandináv stílushoz. Ez a humor hosszú évek alatt forrt ki köztünk Tasnádi Istvánnal” – fogalmazott a rendező.

A szerző nagyon régi barátom, 1995-ben készítettük el az első közös fejlesztésű darabunkat. Jól ismerjük egymás észjárását, stílusát és humorát. Ez a kötelék ebben az előadásban is érezhető.

A Norvégminta különlegessége, hogy a szerző és az alkotók zenei réteggel is gazdagították a történetet. A dalok nem pusztán kísérik az eseményeket, hanem a történet ritmusát és hangulatát is formálják, új dimenziókat hozva a skandináv csendbe. A zenét Marton Róbert szerezte, a hangszerelést Jakobicz Eszter készítette, illetve külön köszönet illeti Krisztik Csabát is, aki a koreográfiában nyújtott segítséget.

A produkció látványvilágát Pirityi Emese díszlet- és jelmeztervező álmodta meg, a dramaturg Gyulay Eszter volt.

Jelenet a Norvégminta című előadásból (Fotó: Benkő Emese)

A Norvégminta humoros, mégis mélyen emberi történet, amely szelíd iróniával mesél arról, hogyan próbálunk kapcsolódni egymáshoz a különbözőségeink ellenére. Egyszerre nagyon skandináv, nagyon humoros és nagyon is rólunk szól.

Az előadást 16 éven felülieknek ajánlják.

A Ruszt József Stúdiószínházban bemutatott produkció 85 percben, szünet nélkül látható. A felnőtt 5+1-es bérlethez választható mint kisszínházi előadás.


Borítókép: Kovács Lehel és Katona László a Norvégminta című előadásban (Fotó: Benkő Emese)

További cikkek