A Pünkösdhétfő a pünkösdi ünnepkör második napja, amely a keresztény hagyományban a Keresztény Egyház egyik fontos ünnepéhez kapcsolódik. Pünkösd vasárnap és hétfő együtt alkotják az ünnepet, amely húsvét után az 50. napon van — innen ered a neve is, a görög pentékoszté („ötvenedik”) szóból.
Karácsony és húsvét után a pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe. A hagyomány szerint ekkor szállt le a Szentlélek az apostolokra, ami a keresztény egyház létrejöttének is számít. Gyakran emlegetik a Szentlélek ünnepeként. Jézus Krisztus mennybemenetele után az apostolok ekkor kaptak bátorságot és küldetést a tanítás folytatására.
Miért különleges a pünkösdhétfő?
A pünkösdvasárnap az egyházi főünnep kezdete, a pünkösdhétfő pedig annak második napja. Több európai országban – így Magyarországon is – munkaszüneti nap, ezért sokan hosszú hétvégét kapcsolnak hozzá.
Régebben a két nap együtt alkotott nagy ünnepet: misék, körmenetek, közösségi események és falusi szokások kapcsolódtak hozzá.
Népszokások és hagyományok kötődnek a naphoz. Néhány ismert magyar pünkösdi hagyomány:
- Pünkösdi királyválasztás – ügyességi versenyekkel választottak „pünkösdi királyt”, aki rövid ideig különleges kiváltságokat élvezett. Innen ered a „pünkösdi királyság” kifejezés is, ami rövid életű hatalmat jelent.
- Pünkösdi királynéjárás – lányok házról házra jártak jókívánságokkal, termékenységet és áldást kívánva.
- Zöldágazás, díszítés – templomokat, házakat zöld ágakkal, virágokkal díszítettek; a természet megújulásának jelképeként.
A Csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hagyomány egyik legismertebb pünkösdi eseménye, bár ez jellemzően pünkösdszombaton zajlik.
Mára a pünkösdhétfő vallási értelemben a Szentlélek eljövetelének ünnepéhez kapcsolódó második ünnepnap, kulturálisan pedig a néphagyományok, közösségi események miatt nevezetes. Munkaszüneti nap, hosszú hétvégévé változtatja az ünnepet.
Borítókép: Pünkösdi, más néven bazsarózsa virágzás közben (Fotó: Pixabay)
