Bővült a Kelemen László Kamaraszínház repertoárja: Heinrich von Kleist első drámája, A Schroffenstein-család, ami nálunk A bosszú címet kapta, péntektől látható. Az előadás több szempontból különleges: Kovács D. Dániel először rendezett Kecskeméten, Horváth Lajos Ottó pedig első ízben játszik a kecskeméti színpadon – áll a teátrum közleményében.
Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát. A shakespeare-i tragédiák hangulatát idéző műben két testvércsalád – az északi és déli Schroffensteinek – örökösödési harca fajul véres bosszúvá, ahol a múlt bűnei és a gyanakvás minden emberi köteléket szétfeszítenek.
Hegedüs Géza háromszoros József Attila-díjas magyar színházi szakíró, kritikus szerint Kleist a német romantika indulásának kétségtelenül legnagyobb drámaköltője, sőt szerinte a 19. század első évtizedének Goethe és Schiller mellett Kleist a harmadik legnagyobb drámaírója. A Kecskeméten először dirigáló Kovács D. Dániel egyetemista kora óta rajong a német szerzőért.
Kleist világával a Színművészeti Egyetemen találkoztam, és onnantól kezdve egyfajta mániámmá vált. Volt szerencsém a Szputnyik Hajózási Társasággal a Heilbronni Katicát megrendezni, később a Penthesileiával foglalkoztam, majd Nagyváradon színpadra vittem A Schroffenstein-családot
– emelte ki.
Szerinte Kleist világát sokan félreértelmezik – őt többek között a sorok közé rejtett abszurd humor ragadta magával, amit szeretne felfedni majd a kecskeméti közönség előtt. Elmesélt egy anekdotát is 1802-ből: „Amikor Kleist felolvasta A Schroffenstein-családot a barátainak, olyan nevetésben tört ki a hallgatóság és maga a szerző is, hogy nem jutottak el a mű végéig.”
A rendező nem csupán a sorok közé rejtett abszurd humort szereti Kleist műveiben, hanem a pimasz történetmesélést és a szerzőre jellemző gyönyörű és elképesztően bonyolult nyelvi szerkezetet, amihez hű maradt Forgách András fordítása.
„Kleist az 1800-as évek elején A Schroffenstein-családdal egyfajta lovagkori zsánerdarabot írt. Ez a romantika kezdete volt, ami azt hozta magával, hogy ezek a középkori, misztikus, okkult történetek elkezdtek újra beférkőzni a köztudatba. Ezek mind komfortolvasmányok voltak sokak számára. Ebben látok egy erőteljes analógiát napjaink streaming szolgáltatóinak sorozataival, melyekben a misztikus, a fantasy vagy éppen a történelmi témák zökkentik ki a nézőt a mindennapokból.”
Az előadás egyik különlegessége, hogy először játszik Kecskeméten Horváth Lajos Ottó. A Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész az ország számos színházában megfordult, de népszerű filmekből és sorozatokból ugyancsak ismerhetjük, ő volt például az Üvegtigris ikonikussá vált Sanyija, illetve A mi kis falunk András püspöke.
A bosszúban színpadra lép továbbá Jankovics Anna, Orth Péter, Koltai-Nagy Balázs, Sirkó László, Sipos Imre, Märcz Fruzsina, Bori Réka, Fazakas Géza, Ferencz Bálint, Lakatos Máté, Csapó Virág és Vajda Boróka.
A darab látványvilágát Horváth Jenny álmodta meg, aki dolgozott már korábban a kecskeméti teátrumban, az Állami áruház jelmeztervezőjeként. A díszlet egy tükörlabirintus, amely azt az elveszettséget és azt a milliónyi fénytörést hivatott ábrázolni, ahogyan a szereplők próbálják a részigazságokból a valóságot felfejteni. A jelmezeknél pedig a középkori öltözetek szolgáltak számára ihletforrásul.
„A családoknak volt akkoriban egy címerük, amiket magukon viseltek, ez hasonlít kicsit a márkajelzésekhez, amit most mi a ruháinkon hordunk. Emellett pedig a skorpió és a béka anekdotája jutott eszembe a műről. Ez a történet arról szól, hogy a skorpió megkéri a békát, hogy vigye át a folyón, de a béka fél tőle, hogy meg fogja marni. A skorpió megígéri, hogy nem tesz ilyet, azonban a folyó közepén mégis megmarja a békát. Amikor a béka megkérdezi, hogy miért tette ezt, hiszen most mindketten meghalnak, a skorpió azt válaszolja, hogy nem tehet róla, ilyen a természete. A történet nyomán egy sötétzöld és egy bordó családot képzeltem el, és a viszonyrendszert ezekkel a színekkel is szeretném érzékeltetni” – magyarázta Horváth Jenny.
A bosszú dramaturgja Tóth Kata volt, a sound designért pedig Csizmás András felelt.
Az előadás a felnőtt 5+1-es bérlettel, kisszínházi bérlettel és önálló jeggyel egyaránt megtekinthető.
Borítókép: Csoportkép a Kecskeméti Nemzeti Színház A bosszú című előadásából (Fotó: Benkő Emese)
