A Herman Ottó Múzeum bezárt kiállítási épülete kiválasztásra került az Europa Nostra 7 Most Endangered nemzetközi pályázatán.
A papszeri épület annyira rossz állapotban van, hogy 2019 óta nem látogatható. A kiállításokat lebontották, a műtárgyakat elszállították, mivel a termek tárolásra, raktározásra sem alkalmasak. A legnagyobb problémát a falak vizesedése, a hatalmas repedések és a málló vakolat okozza. Az épület teljes felújításához az előzetes felmérések alapján több milliárd forintra lenne szükség.
Miskolc egyik legrégebbi háza, csaknem ötszáz éves. Helyreállításához pályázati forrásra van szükség, mert önerőből nem tudja a város finanszírozni. Tavaly szeptemberben a papszeri épület kezelője, a Herman Ottó Múzeum pályázatot nyújtott be az Europa Nostra műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó európai szervezet felhívására, hogy az épület bekerüljön az Európa 7 Legveszélyeztetettebb Műemléke nemzetközi jegyzékbe.
A pályázat első fordulója lezajlott, ennek részleteiről szerdán sajtótájékoztatón számolt be Veres Pál, Miskolc polgármestere, Hajdú Ildikó, a múzeum általános igazgatóhelyettese és Tóth Arnold tudományos titkár.
Az Európa Nostra tevékenysége
Az Europa Nostra negyven országot fog össze, és tizedik éve hirdeti meg azt a listát, ami a kontinens legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneit rangsorolja. A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítóhelye a döntési folyamat első körében bejutott az első tizenegy pályázó közé, a végleges döntés tavasszal várható. A tizenegyes listára Miskolc mellett a budapesti Memento Park is felkerült. A 11 veszélyeztetett örökséget egy történészekből, régészekből, építészekből, műemlékvédelmi, projektelemző és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi Tanácsadó Testület választotta ki.
A tizenegyes lista
Az Europa Nostra 7 Most Endangered pályázatának szűkített listáján a következő európai emlékek vannak rajta:
Herman Ottó Múzeum Miskolc, Memento Park Budapest (Magyarország), Kortrijk vasútállomás Kortrijk (Belgium), Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum Morlanwelz (Belgium), Partizán emléktemető Mostar (Bosznai-Hercegovina), Tchakvinji erőd Zugdidi (Grúzia), Nővérek Háza épületegyüttes Kleinwelka, egykori morva településen (Németország), Gidas villa (Konaki) Alexandria (Görögország), Paštrovska Gora kultúrtáj és Sveti Stefan Paštrovići kultúrtáj (Montenegro), valamint Petrovac na Mlavi vízimalmok Bistrica (Szerbia).
Heten maradnak a végén
A top 7-es listáról tavasszal születik meg a döntés. Akik a hétbe bekerülnek, azok egyenként tízezer euró – jelenlegi árfolyamon négymillió forint – összegű anyagi támogatásban is részesülnek. Ez nem az épület felújítására szolgál majd, csupán annyira lesz elegendő, hogy egy marketing kampányt folytasson a múzeum, szakvéleményeket rendeljen meg, illetve közösségi programokat szervezzen az épületbe, hiszen korábban az állandó és időszaki kiállítások mellett közösségi térként is működött a papszeri kiállítóépület. Koncerteket, kulturális eseményeket, ismeretterjesztő előadásokat és családi programokat tartottak ott.
Hány éves a papszeri épület?
A Papszer 1.sz. alatt található épület Miskolc legrégibb középülete. Feltehetően egyidős a 15.századi Avasi Műemlék Református Templommal. Írott forrásokban 1560 óta tudjuk nyomon követni a történetét. Kezdetben református iskolaként működött, majd 1899-től városi múzeumként. A 18. században kibővítették: tornácfolyosót, két nyugati helységet építettek hozzá és emeletet húzták rá.
Komolyabb felújításon utoljára az 1970-es években esett át, azt követően, hogy 1967-ben az északi homlokzat egy része leomlott. Az 1974-es átadás óta csak állagmegóvási munkálatokat végeztek rajta. Bár az 1950-es években a magyar kormánytól műemléki védettséget kapott, állapota mégis folyamatosan romlik. 2019-ben be kellett zárni, mert életveszélyessé vált.
Kiállítások hosszabb, rövidebb ideig
Első állandó kiállítását 1902-ben nyitotta meg. A Herman Ottó Múzeumnak ebben az épületében volt várostörténeti, régészeti, Magyarország ásványait, Szemere Bertalan és korát bemutató állandó kiállítása. A Szemere-tárlathoz irodalmi-történelmi-kulturális szalon kapcsolódott, ahol időről-időre érdekes előadásokat hallhattak a látogatók a reformkorról és a 19. század második feléről.
2014-ben itt mutatták be az „Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői” című tárlatot, amely Az év kiállítása díjat is elnyerte.
2009-ben nyílt meg a Szász Endre-gyűjtemény, amely mintegy háromszáz alkotást (rajzokat, festményeket, porcelánképeket) sorakoztatott fel. A fotográfiatörténeti állandó kiállítás pedig Dömötör Zoltán fotótörténeti magángyűjteményét mutatta be.
Itt volt látható Petró Sándor miskolci orvos és műgyűjtő kollekciójának néhány kivételes darabja. 1977-ben az orvos halála után egész gyűjteménye – végrendeletileg – a Herman Ottó Múzeum birtokába került. A nívós kollekció festményeken és szobrokon kívül jelentős miniatúra-, ezüsttárgy-, metszett üvegtárgy, keleti szőnyeg, régi kotta- és hanglemez-gyűjteményt, bútorokat is tartalmazott.
Különösen értékes darabnak számít az a Hupfeld phonola, amely a papszeri épületben volt látható, és világviszonylatban is azon kevés nagyméretű gépzongorák közé tartozik, amelyek még ma is működnek. Dr. Petró Sándor hagyatékából 70 db tekerccsel együtt került a múzeumba.
A világhírű miskolci gépzongora működés közben megtekinthető alább:
Nyitókép: Menyasszonyi ruha a Szemere-szalonban tartott 2018-as Esküvői Nyílt Napon
(Fotók: Vona Ildikó/PannonHírnök)
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
