Június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. Idehaza és határainkon túl is koszorúzással, koncerttel, misével és rendezvényekkel emlékeznek az eseményre.
A versailles-i Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én írták alá a a békediktátumot, az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként. A paktum a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre.
Kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következtében Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének kétharmadát. Trianonban olyan határokat húztak, ahol összetartozó egységeket választottak szét. Városokat, falvakat vágtak ketté: ilyen például Komárom, Szabadka, Nagyszalonta, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Nagylak.
A magyar küldöttség gróf Apponyi Albert vezetésével, hét főmegbízottal (gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Popovics Sándor, Lers Vilmos, gróf Somssich László, Zoltán Béla, Ottlyk Iván), valamint számos tanácsadóval, szakértővel 1920. január 6-án érkezett Párizsba, hogy tárgyaljon a békefeltételekről a győztes felekkel.
Átvette a magyar küldöttség a szerződés végleges szövegét, de Apponyi nem kívánta aláírni az elfogadhatatlan feltételeket, ezért társaival együtt elhagyta a békekonferencia helyszínét és hazautazott Budapestre.
Az aláírás végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában történt meg, ahol két politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot. Helyi idő szerint 16 óra 32 perckor a történelmi Magyarország megszűnt létezni.
Trianon utóélete
A trianoni döntés okozta fájdalom számos alkotót megihletett. Így született meg például 1920-ban Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna tollából az egyik leghíresebb mű, a Magyar Hiszekegy.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor világrekorddal hívta fel az emberek figyelmét a trianonimdöntés igazságtalanságára, amikor 1931-ben a „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak – a szerk) névre keresztelt, Lockheed Sirius típusú repülőgépükkel, a világon tizenötödikként, átrepülték az Atlanti-óceánt.
Az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről startoltak 1931. július 15-én, és már a táv első felén rekordot döntöttek: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat. Utána azonban a rossz időjárás miatt manőverezésre és a viharzónák kerülgetésére kényszerültek. Az eredetileg Mátyásföldre tervezett landolás meghiúsult. 1931. július 16-án délután a motor is leállt, így Bicskétől nem messze egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. Az 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő 25 óra 20 perc alatt teljesítette. Eredményük világszenzáció volt akkor, hiszen óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel haladtak. Ezt a gyorsaságot addig senkinek nem sikerült elérni.
Trianon kimerithetelen téma a művészek számára. Az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dala a magyarok összetartozásáról szól, és a 2007-es szerzemény mára rockhimnusszá vált.
Nyitókép: Illusztráció – a budapesti Lánchíd 2023. augusztus 4-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Kövessen minket a Facebookon is!
