Pannonhírnök

Megtartotta utolsó bemutatóját a kecskeméti színház

Mobiltelefonok okoztak problémát Kecskeméten: debütált a Teljesen idegenek című vígjáték a Kelemen László Kamaraszínházban.
Teljesen idegenek Kecskemét

Április 10-én, a Kelemen László Kamaraszínházban mutatta be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Paolo Genovese világsikerű filmjének színpadi adaptációját, a Teljesen idegenek című vígjátékot, Cseke Péter rendezésében. Az előadás az évad utolsó bemutatója, amely egyszerre szórakoztat és késztet mély önvizsgálatra – áll a teátrum közleményében.

Mi történne, ha egy vacsoraesten minden jelenlévőnek ki kellene tennie a telefonját az asztalra, és minden üzenetet, hívást, titkot meg kellene osztania a többiekkel? Paolo Genovese zseniális alapötlete ezen az egyszerű kérdésen keresztül vezet be minket egy olyan világba, ahol a barátokból idegenek, a hazugságokból igazságok, a poénokból pedig kínos csendek lesznek. A film óriási nemzetközi sikert aratott: számos országban újraforgatták, köztük hazánkban is, BÚÉK címmel. Ezután meghódította a színpadokat is: a történet színpadi változata először a Felvidéken, magyar nyelven került közönség elé, most pedig végre Kecskemétre is megérkezett.

Mindig vártuk, hogy olyan szereposztást tudjunk összeállítani, ami a legmegfelelőbb a társulatunknak. Nagyon régóta akartam a színház nyelvén beszélni erről a történetről, ami sokakat megérint. Tökéletesen illeszkedik ahhoz a célunkhoz, hogy fontos kérdéseket tegyünk fel a teátrum falai közt

– indokolta a darabválasztást Cseke Péter rendező, a színház igazgatója. Szerinte a történet különösen aktuális: „A telefonunk az életünk feketedoboza. Gyakorlatilag minden ott van benne – a kapcsolataink, a titkaink, a döntéseink lenyomatai. A kérdés az, hogy valóban ismerjük-e egymást, és hogy mit kezdenénk a teljes őszinteséggel.”

Teljesen idegenek Kecskemét
Csoportkép a Teljesen idegenek című előadásból a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban (Fotó: Benkő Emese)

A próbafolyamat során egy szoros, egymásra figyelő alkotóközösség jött létre. A rendező a társulat munkáját egy „héttagú zenekarhoz” hasonlította, ahol minden szereplőnek megvan a maga szólama, mégis közösen hozzák létre az előadás egységét.

A kecskeméti adaptáció különlegessége, hogy a történet hazai közegbe került: magyar nevekkel és finom helyi utalásokkal válik még közelebbivé a nézők számára. Az előadás egy alternatív befejezést is kínál Szabó Borbála dramaturgnak köszönhetően, amely új perspektívát nyit a történet értelmezésében, és a nézők számára is felveti a választás lehetőségét.

Az előadásban Annát, a pszichológust Hajdú Melinda, férjét, a plasztikai sebész Palit Orth Péter alakítja. A baráti társaság tagjai hozzájuk érkeznek vacsoravendégségbe. Márton, a sztárügyvéd szerepében Adorjáni Bálint és Kovács Lehel váltják egymást, a szintén ügyvéd feleség Flórát Märcz Fruzsina játssza. Pankát, az állatorvost Venczli Zóra, Ricsit, a taxisofőrt Lakatos Máté, míg Eriket, a tanárt Konfár Erik formálja meg. Anna és Pál lányát, Zsófit a Nemzeti Dobogó növendékei, Matuska Villő és Jekkel Anna játsszák felváltva.

A díszletet Kovács Yvette Alida, a jelmezeket Gyarmati Dóra tervezte. A darabot Sediánszky Nóra fordította.

A Teljesen idegenek nem csupán szórakoztató színházi élmény, hanem tükör is: vajon mit rejtenek a saját mobiljaink, és hány titkot bírnánk elviselni – másokét vagy akár a sajátunkat?

Készült Paolo Genovese filmje alapján. Az előadás a jogtulajdonos és a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség (www.hofra.hu) közötti megállapodás alapján jött létre.


Borítókép: Jelenet a Teljesen idegenek című előadásból a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban (Fotó: Benkő Emese)

További cikkek