Béres Attila rendezésében és Jávori Ferenc „Fegya” zenéjével mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Joshua Sobol Gettó című művét. A zenés színmű december 5-től látható a Nagyszínházban – áll a teátrum közleményében.
Színházunk a Holokauszt 80. évfordulójának emléket állítva tűzte műsorra a színdarabot. Béres Attila, színházunk igazgatója, az előadás rendezője elmondta: „Egy nemzeti színháznak a történelem ilyen végtelenül tragikus fordulópontjaira valamilyen módon emlékezni és emlékeztetnie kell. Hasonlóan jártunk el Trianon keserű, századik évfordulója kapcsán is, amikor bemutattuk a Feketeszárú cseresznyét.”
Joshua Sobol Gettó című művét korabeli dokumentumokból, vallomásokból, emlékezésekből állította össze. A legfontosabb forrása Hermann Kruk, a vilniusi gettókönyvtár vezetőjének fennmaradt naplója – az ő karakterét az előadásban Fandl Ferenc alakítja.
A történet a vilniusi gettószínház életéről mesél, arról a történelmi időről, amikor Jakob Gens a vilniusi gettó zsidó parancsnoka emberfeletti erővel próbálja megmenteni az embereket a haláltól. Harsányi Attila drámai játéka szemlélteti azt az erkölcsi dilemmát, miszerint ő egyfelől megmentett 3 600 zsidót, ugyanakkor parancsnoksága alatt halt meg 76 400 ember.
A cselekmény 1941-ben kezdődik a vilnai gettó megalapításával. Ekkor kerül Vilniusba egy színművészeti egyetemet végzett náci parancsnok, Bruno Kittel (Szőcs Artur) aki engedélyezi, hogy a gettóban megalakuljon a színház. Az előadás a történelem egyik legsötétebb, legtragikusabb időszakát próbálja korhűen és mélyen átérezhetően megmutatni.
Alapvetően a színház miatt érintett meg a darab, hiszen egy olyan környezetben beszél a mi szakmánkról, ami embertelen; a holokauszt idején színházat csinálni úgy, hogy közben rajtad van a sárga csillag… De mégis a színház, vagy a szakmánk méltósága az, amiről ez a történet szólhat.
„Nem tudom elképzelni, de mégis el akarom mesélni azt, hogy egy ember, aki színművészeti egyetemet végez, egy ember, aki zongorázik, aki szaxofonon játszik, egy ember, aki fejből idéz Csehovot, aki tényleg komoly műveltséggel megáldott valaki, hogyan tud náci parancsnokként ilyen borzalmakat végrehajtani. Érdekel ez az ember.” – mondta Béres Attila.
A színház művészeti vezetőjét Börcsök Olivér formálja meg Lukács Ádám táncművésszel közösen, aki egy bábuként elevenedik meg. Kettejük összehangolt játéka bravúrosan szemlélteti a Srulikban lezajló érzéseket. A darab csodálatos női főszereplője egy korabeli híres kabaré énekesnő, Chaja (Czvikker Lilla).
Az előadásban több, mint ötven ember jelenik meg a színpadon: 14 színművész, a Miskolci Balett táncművészei, színházunk énekkari és zenekari művészei, valamint gyerekszereplők.
Az előadáshoz Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjas zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, szerzett varázslatos zenét. A díszlet Horesnyi Balázs Jászai-díjas tervező munkája, a jelmeztervező pedig Pilinyi Márta volt.
Végezetül Béres Attila gondolatai: „Sobol drámája jól mutatja, hogy a végtelennél végtelenebb nehézségek sem döntik le az embert, ha erős a hite. A darabban a könyvtárosnak elhangzik egy nagyon fontos gondolata, miszerint: „Isten egy rövid időre elfordította arcát az emberiségtől. És az emberiség a legsötétebb ösztöneiből próbál túlélni Isten nélkül.” Ez a holokauszt ideje. Hát erről próbálunk – nagyon bízom benne, hogy méltó módon – megemlékezni.”
Bővebb információ az előadásról és a szereposztás ITT található.
Az előadás a Litag Theaterverlag GmbH & Co KG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.
Borítókép: Jelenet a Miskolci Nemzeti Színház Gettó című előadásából (Fotó: Éder Vera)
