Itthon, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén többek között fejlesztik a Holt-Rába két holtágát, és tervezik egy csatorna meghosszabbítását is.
A szemléletformálás jegyében fejlesztik a Holt-Rába tanösvényt, valamint foglalkozásokat szerveznek a környékbeli iskolák diákjainak. A program 300 millió forintnyi, nagyrészt európai uniós támogatásból valósul meg, a munka pedig szlovák-magyar összefogással folyik.
A mocsári teknősök élőhelye
A mocsári teknős (Emys orbicularis) az egyetlen őshonos teknősfaj hazánkban. Főként az alföldi tavakban, vagy lassú áramlású holtágakban élnek, de több középhegységi, sűrűn benőtt erdei tó is megfelelő élőhelyet biztosít számukra.
Táplálékukat elsősorban a vízben szerzik.
Vadásznak vízi rovarokra, puhatestűekre, de ügyes úszók révén kisebb halat, gőtét és békát is el tudnak kapni. A zsákmányt éles csőrkáváik és erős, karmos lábaik segítségével aprítják fel.
Páncéljukat közel 70 darab bőreredetű csont alkotja. Hátpáncéljuk, valamint bőrük iszapszínű alapon sárgás pettyekkel, foltokkal tarkított. Minél idősebb példányokról van szó, annál több a színes folt rajtuk. A hímek szivárványhártyája vöröses- vagy narancsszínű, a nőstényeké fehér vagy sárga.
Október végén, november elején húzódnak el telelni az iszapba vagy a partmenti fövenybe, és hibernált állapotban vészelik át a telet.
A tavaszi időjárástól függően március végén, április elején ébrednek téli álmukból. Május a nász ideje, majd a nőstények június elején lerakják a fürjtojás méretű tojásaikat a parton ásott gödrökbe, amiket aztán a nap melege költ ki.
Nyitókép: Mocsári teknős szabadon engedése (Fotó/forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park)
