Április 4-én mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Peter Weiss Marat/Sade című zenés színművét Rusznyák Gábor rendezésében, Gergye Krisztián koreográfiájával. A nem kevés energiát igénylő előadásról a rendező mesél a premier előtt – áll a teátrum közleményében.
„1808-at írunk, majd tíz évvel vagyunk a francia forradalom leverése után. Bonaparte Napóleon már császárként uralkodik az ország fölött. A charentoni elmegyógyintézetben „raboskodó” Marquis de Sade a kórházigazgató biztatására – terápiás jelleggel – színi előadást hoz létre az ápoltakkal. A téma: Jean Paul Marat – a forradalom „hősének” – meggyilkolása. Totális színház ez egy forradalomról, annak természetéről, gátakról és a gátlástalanságról… dalokkal, egy elmegyógyintézetben.” Rusznyák Gábor rendező elmondása szerint ritkán jut zenés darabok közelébe − legalább is ritkábban, mint szeretne. − S ez – ha nem is hagyományos értelemben – de egy zenés darab. Többször bedobtam már mint ötletet. Foglalkoztam már vele régen, még Kaposváron színészhallgatókkal csináltunk belőle egy egészen jó vizsgaelőadást. Sok minden változott bennem és körülöttem is azóta, meg nyilván egész más profi színházi körülmények között létrehozni egy előadást – mondja a rendező.
Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása a charentoni elmegyógyintézet lakóinak előadásában, De Sade úr rendezésében – olvasható az alcím. − Ez nem egy történetmesélős darab, nem is akar az lenni (legalább is én így hiszem), mindenestere nem szeretném akként tálalni. Igaz, elmeséli a francia forradalom egy eseményét, de ennél fontosabb a közeg, a dolog „hangulata”. Egy elmegyógyintézet falai közt levő beteg vagy betegként aposztrofált, de mindenképpen a világ többi részétől elzártan élő emberek, terápiás céllal színházi előadást hoznak létre. Egy számukra közeli élményt, a saját maguk által átélt forradalmat, illetve annak egy konkrét történését dolgozzák fel. Az igazi „mese” viszont nem ez, hanem sokkalta inkább az, ahogyan ez az egész megtörténik, ahogyan az ápoltakra hatnak a „szerepeik”, illetve a téma, az eljátszott darab, s azon keresztül viszonyuk a bezártsággal, a saját szabadságvágyukkal, ráadásul jelen van a szerző-rendező, az intézetigazgató és még a nézők, ami egy rendkívül komplex és sokrétű cselekményt hoz, hozhat létre.
Egy effektíve bezárt létben beszélnek valakik a szabadság-vágyról. Ezzel a vággyal is – mint minden emberi érzékenységgel – lehet élni és lehet visszaélni. Talán Sade is teszi, hiszen ő sem egy hibátlan, morális lény. Hatni akar. Minden áron. S ehhez van dühe, tehetsége és karizmatikussága, hogy ezt a betegtársain keresztül megtegye
– részletezi Rusznyák Gábor, aki a Marat/Sade előadáshoz Gergye Krisztián koreográfust kérte fel, hogy készítsen a darabhoz illő színpadi mozgást és táncokat.
− Dolgoztam már együtt Krisztiánnal. Komáromban csináltunk közösen egy Kabaré előadást. Szerintem jól működünk együtt. (Ez nálam olyasmit jelent, hogy maximális a bizalmunk egymás iránt és kevés szóval is egyről tudunk beszélni vagy „egyfele tudjuk tolni a szekeret”.)
A kaposvári Marat méltán ikonikus előadása a magyar színháztörténetnek, egy olyan ritka együttállás eredménye, amikor hely, idő és tehetség egy pontban metszették egymást és kivételes színházi pillanatot hoztak létre. Itt Miskolcon legalább egy összetevő, a kivételes társulat, mindig adott a számunkra, a világ körülöttünk mondhatni konstans tébolyda. Aztán hogy eléggé tehetségesen töltöttük-e el egymással és a darabbal az elmúlt hat hetet, az meg hamarosan kiderül – zárja gondolatait a rendező.
Peter Weiss:
MARAT/SADE
(18)
zenés színmű
Zeneszerző: Richard Peaslee
Fordította: Görgey Gábor
Dalszövegek: Eörsi István
Marquis de Sade: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Jean-Paul Marat: RÓZSA KRISZTIÁN
Charlotte Corday: MÉSZÖLY ANNA
Kikiáltó: BODOKY MÁRK
Coulmier: SALAT LEHEL
Madamme Coulmier: KEREKES VALÉRIA
Eugenia, a lányuk: GÁLL FRANCISKA
Dupperet: FECZESIN KRISTÓF
Jacques Roux: LAJOS ANDRÁS
Simonne Evrard: VARGA ANDREA
Kukuriku: TÓTH DOMINIK
Popó: BÖRCSÖK OLIVÉR
Kokó: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Rozi: HAVASI RENÁTA
Marie: EPERJESI ERIKA
Madamme Kobérin: MOLNÁR ANNA
Valamint különböző ápolók, ápoltak, zenészek és zenésznők:
Osváth Tibor, Kriston Milán, Nyirkos László, Visnyiczki Bence
FUVOLA: Barba Péter / Cz. Oláh Veronika
TROMBITA: Gál Péter / Pintér Zoltán
HARSONA: Bakos Tibor / Medve Anita / Négyesi Dániel
BŐGŐ: Székely Balázs / Mészáros Márk
ÜTŐ: Valádi Zsolt / Barabás Barna
ZONGORA: Nagy Nándor
Díszlettervező: KHELL ZSOLT Jászai-díjas
Jelmeztervező: TIHANYI ILDI
Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN Harangozó-díjas
Koreográfus-asszisztens: LUKÁCS ÁDÁM
Zenei vezető: NAGY NÁNDOR
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Rendezőasszisztens: FEKETE ZSOLT
Rendező:
RUSZNYÁK GÁBOR
Az előadás 18 éven felülieknek ajánlott.
(Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
