Április 24-én mutatta be a Vörösmarty Színház Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját a Kozák András Stúdióban. Az előadást Botos Bálint állította színpadra, aki rendezésében a szereplők zárt élethelyzetét helyezte fókuszba, amelyben egy haldokló jelenléte határozza meg a viszonyokat – áll a teátrum közleményében.
A Bányavirág egyszerre sajátosan kelet-európai és egyetemes történet: egy erdélyi faluban játszódik, ahol a bánya bezárása nemcsak a munkahelyek megszűnését, hanem a jövőbe vetett hit elvesztését is jelenti. A darab ennek a zárt közegbe szorult közösségnek az életét mutatja meg, ahol a kilátástalanság, a családi viszonyok és az egymásrautaltság határozzák meg a szereplők sorsát. Különleges ereje abban rejlik, hogy a tragikum és a humor egymást erősítve van jelen: az alkoholizmus és az öngyilkosság sötét világában a szereplők egyetlen kapaszkodója a humor, mely a nézőt is nevetésre ösztönzi. A történet egyetemességét az is hangsúlyozza, hogy bár székely közegből indul, mégis bárhol ismerős lehet, hiszen az emberi sorsok, a kilátástalanság és a családi viszonyok általános érvényűek.
„Régóta ismerem a szöveget, és többször felmerült bennem, hogy szívesen megrendezném. A kapcsolatom vele ambivalens: nem vagyok székely, de sok időt töltöttem Székelyföldön, és az első néhány alkalommal erős kultúrsokkot éltem át.
Egy idő után azt éreztem, hogy a saját közhelyeim akadályoznak a megértésben, ezért tudatosan próbáltam mélyebbre ásni: figyelni a történelmi és társadalmi összefüggésekre, valamint arra, hogyan működik ez a közeg. Ez a folyamat vitt közelebb ahhoz, hogy ne csak a felszínt lássam, hanem az okokat is.
Meg kell próbálni meghallani, mi hangzik el a csendekben. A darab nyelve is ezt tükrözi: sok minden nem kimondva, hanem kerülőutakon, képekben jelenik meg. Számomra ez különösen izgalmas” – fogalmaz a rendező, Botos Bálint.
A darab vizuális világát Golicza Előd tervei határozzák meg: a szereplőket nem egy „egzotikus székely világba” helyezik, hanem egy enyhén absztrahált, mégis ismerős térbe, amely nem kínál valódi otthonérzetet, ezzel is hozzájárulva a feszültség megteremtéséhez. A jelmezeket Bajkó Blanka-Alíz tervezte, a zenét pedig Csernik Csinszka szerezte.
„A hangzásvilág tudatosan nem a hagyományos népzenei irányt követi, hanem egy mai, kortárs közegből szólal meg, miközben finoman mégis kapcsolódik ahhoz a világhoz, amelyben a történet játszódik. Fontos volt számunkra, hogy ne idealizáljunk egy letűnt, “népművészeti” világot, de ne is tagadjuk meg teljesen a gyökereit – inkább azt mutassuk meg, hogyan van jelen mindez ma” – fogalmaz a rendező az előadás zenei világával kapcsolatban.
Az apját gondozó Vajda Ivánt Sarádi Zsolt, féltestvérét, Ilonkát pedig Ladányi Júlia alakítja. A község orvosát, Csillag Mihályt Kricsár Kamill formálja meg, a folyton derűs szomszédot, Illést Kelemen István, feleségét, Irmát Závodszky Noémi kelti életre.
Bemutató: 2026. április 24., Vörösmarty Színház, Kozák András Stúdió.
További információ: https://vorosmartyszinhaz.hu/repertoar/321-banyavirag
Borítókép: Jelenet a székesfehérvári színház Bányavirág című előadásából (Fotókredit: Musin&Lens)
